Meggylekváros leveles tészta

A lekvárt két egymásra rakott csík közé nyomsz, ezért ott szökik meg, ahol a szélek nincsenek lezárva, vagy a töltelék túl közel van a külső széléhez. Hagyj egy kis lekvármentes szegélyt, és formázás előtt a varratnál nyomd össze a két réteget. A sűrűbb lekvár is segít, hogy a sütőben a helyén maradjon, a folyós viszont nem.

Igen, bármilyen sűrű gyümölcslekvár ugyanígy működik - a sárgabarack, a szilva vagy a málna is ugyanúgy nyomható a rétegek közé, mint a meggyes változat. Kerüld a híg, szirupos befőttet és a friss gyümölcsöt, mert a plusz folyadék kifolyik, és alul átáztatja a tésztát. Ha a lekvárod híg, keverd simára, és használj belőle kicsit kevesebbet.

A csíkokat előre felvághatod, egymásra rakhatod és megformázhatod, majd a kibélelt tepsin, a tésztakarikával a helyén hűtve tarthatod. A tojássárgás kenést közvetlenül sütés előtt add rá, hogy ne száradjon ki, és ne ázzon bele a tésztába. A porcukor mindig sütés után kerüljön rá, amikor a tészta már kicsit kihűlt, különben egyszerűen elolvad.

Szobahőmérsékleten, lazán letakart edényben tartsd, ne légmentesen zártban, mert a bennrekedt gőztől a leveles tészta elpuhul. A sütés napján a legfinomabbak, amikor a rétegek még ropogósak. Felfrissítéshez melegítsd át röviden a sütőben, és tálalás előtt szórd meg friss porcukorral.

A legnagyobb hiba, ha olyan tésztával dolgozol, ami felmelegedett és megpuhult - nem tartja meg a hullám alakját, és a rétegek egyenetlenül kelnek. Másik, ha a tojássárga lefolyik a tepsire, mert az odaragasztja a tésztát, és megakadályozza, hogy a szélek felkeljenek. Végül, ha korán kinyitod a sütőt, vagy még a rendes aranyszín előtt kiveszed őket, a belső rétegek nyersek maradnak.